BESZÉLJÜNK NYÍLTAN AZ IGAZSÁGRÓL...
- Részletek
- Készült: 2009. augusztus 06. csütörtök, 18:11
Tisztelt Jegyző Úr !
Beszéljünk nyíltan az igazságról…
Fenntartom továbbra is álláspontomat, hogy a polgármester jogsértést követett el, Ön pedig tűrte, holott erre már a helyszínen felhívtam a figyelmet.
Mielőtt kérdéseimet feltenném, néhány tényt sorolnák fel:
- az Államigazgatási Hivatal nem gyakorol törvényességi felügyeletet az Önkormányzat fölött, így az általuk leírt szakvélemény – bármennyire jó – nem tekinthető másnak, mint magánvéleménynek
- az Államigazgatási Hivatal szakvéleménye pontosan fogalmaz, amit Ön teljesen félremagyarázott. Pontosan így fogalmazott a szakvélemény: „…az eredménytelenség kihirdetése a pályázat lezárását jelenti”
- a június 2-i döntés után az eredményhirdetés el lett halasztva, éppen a rendkívüli testületi ülés összehívása miatt
Kérdéseim, amire nyíltan és sürgősen kérem válaszát:
1. Az Ön által megnevezett jogi iroda miért szóban és nem írásban adta véleményét ?
2. Mikor volt az eredményhirdetés, ami a közbeszerzési törvény szerint lezárja a pályázatot/közbeszerzést ?
Beszéljünk nyíltan az igazságról…
Fenntartom továbbra is álláspontomat, hogy a polgármester jogsértést követett el, Ön pedig tűrte, holott erre már a helyszínen felhívtam a figyelmet.
Mielőtt kérdéseimet feltenném, néhány tényt sorolnák fel:
- az Államigazgatási Hivatal nem gyakorol törvényességi felügyeletet az Önkormányzat fölött, így az általuk leírt szakvélemény – bármennyire jó – nem tekinthető másnak, mint magánvéleménynek
- az Államigazgatási Hivatal szakvéleménye pontosan fogalmaz, amit Ön teljesen félremagyarázott. Pontosan így fogalmazott a szakvélemény: „…az eredménytelenség kihirdetése a pályázat lezárását jelenti”
- a június 2-i döntés után az eredményhirdetés el lett halasztva, éppen a rendkívüli testületi ülés összehívása miatt
Kérdéseim, amire nyíltan és sürgősen kérem válaszát:
1. Az Ön által megnevezett jogi iroda miért szóban és nem írásban adta véleményét ?
2. Mikor volt az eredményhirdetés, ami a közbeszerzési törvény szerint lezárja a pályázatot/közbeszerzést ?
Tisztelt Jegyző Úr!
Két napja reménykedem, hogy Ön veszi a fáradtságot és választ ad Németh András kérdéseire. Ehelyett Ön a ZHR hullámhosszát használta fel arra, hogy korábbi állásfoglalását, amelyet a honlapon tett, megismételje és megvédje. Kissé meglepett, hogy nem ott reagál, ahol indított és ahol észrevételt kapott, de ez végül is szíve joga. Azt is megteheti, bár én ezzel már mélységesen nem értek egyet, hogy felállítja a jegyzői tévedhetetlenség doktrínáját, egyben eltanácsolja a nem jogvégzett és közigazgatási gyakorlat nélküli képviselőket attól, hogy jogi és eljárási kérdésekben véleményt nyilvánítsanak. Az önkormányzatiság, ha jobban tetszik, a népképviselet elve az ilyen megkülönböztetést kizárja.
Mint a Jogi és Ügyrendi Bizottság volt elnöke néhány hónapig együtt dolgoztam Önnel, akkor nem adta tanújelét az önmagába vetett jogi csalhatatlanság jelének.(Talán azért, mert még nem volt meg a jogi diplomája). Ezért is kezdeményeztem próbaidejének lerövidítését és munkaviszonyának határozatlan idejűvé történő átalakítását. Azóta Ön furcsa metamorfózison ment át, de hát a lelke rajta. Munkatársainak javasolja a tükörbe nézést, én ugyanezt ajánlom Önnek is.
Innét kezdve igyekszem a lehető legkonkrétabb és tárgyszerűbb lenni. Ön elismeri, hogy a június 8-i ülés előtt Ön és az Ecovist ügyvédi iroda (csak a tárgyszerűség kedvéért: az irodát Ön hozta az Önkormányzat látókörébe és velem nem egyeztetve hívta meg a JÜB ülésére bemutatkozni) azt a jogi álláspontot képviselte polgármester úr előtt, hogy a napirend újratárgyalása jogsértő lett volna. Meggyőződésem szerint ezzel az állásponttal Ön - feladatával teljesen ellentmondó módon - jégre vitte polgármester urat, aki ez alapján nem tette lehetővé, hogy a rendkívüli ülést kezdeményező képviselők elmondhassák véleményüket. Ez nem csak az aktuális SZMSZ-be ütközött, hanem sértette a testület demokratikus működésének elvét is. Végső soron pedig kiváltotta a spontán népharagot, amivel nyilván kellemetlen volt szembenéznie.
Hol téved Ön és a baráti ügyvédi iroda? Abban az egyszerű, ám minden szempontból perdöntő tényben, hogy a június 2-i határozat, amely eredménytelenné nyilvánította a közbeszerzést, a rendkívüli ülés összeüléséig nem, ismétlem nem lett kihirdetve. Márpedig a közbeszerzési törvény szerint a pályázat lezárását az eljárás eredményességének vagy eredménytelenségéének nyilvános kihirdetése jelenti. Ezt viszont június 9-re halasztották (akkor ténylegesen meg is történt), így a június 8-i rk. testületi ülés még jogszerűen bármilyen új határozatot hozhatott volna. És nem csupán azt, amit Ön rádió interjújában állít, hogy eredményesnek nyilvánítja a legjobb ajánlattevő pályázatát, hanem azt is, hogy utasítja a Hivatalt új közbeszerzési eljárás előkészítésére. Ön és az Ön által jogilag félrevezetett polgármester ezektől a lehetőségektől fosztotta meg a képviselőket, jogsértően meggátolva őket abban, hogy a kérdés érdemi megvitatása után újból határozhassanak.
Ha figyelmesen újra olvassa az Államigazgatási Hivatal jogi állásfoglalását, akkor két dologra fordítson kiemelt figyelmet. Az egyik szerint a képviselő-testület szuverén joga, hogy ugyanazon napirendi pontot újra tárgyalja és az előzőtől eltérő határozatot hozzon. A közbeszerzésre vonatkozó speciális állásfoglalásból pedig az derül ki, hogy az Államigazgatási Hivatal abban a téves tudatban volt, hogy a június 2-i határozat már kihirdetésre került, ezáltal a pályázat már lezárult. Vagyis téves volt a Hivatal premisszája, ezáltal téves volt a következtetése is, mint ahogy az Öné is.
Ezen a tényen nem változtat szakértői véleményekre, más hatóságokra és intézményekre való hivatkozás, sem bizonyos, soha Ön által meg nem nevezett érdekcsoportok sanda gyanúsítgatása. Véleményemet csak az változtatja meg, ha Ön tételes jogszabályi helyekre hivatkozva cáfol meg. Milyen érdekes egyébként, hogy Ön minden nyilatkozatában az üggyel kapcsolatban nem sorol fel törvényi tényállásokat. Márpedig, mint frissen diplomázott jogásznak tudnia kell, hogy a jogi helyzetek megítélésénél azok abszolút elsőbbséget élveznek.
Üdvözlettel
Dr. Kocsis Kálmán
Két napja reménykedem, hogy Ön veszi a fáradtságot és választ ad Németh András kérdéseire. Ehelyett Ön a ZHR hullámhosszát használta fel arra, hogy korábbi állásfoglalását, amelyet a honlapon tett, megismételje és megvédje. Kissé meglepett, hogy nem ott reagál, ahol indított és ahol észrevételt kapott, de ez végül is szíve joga. Azt is megteheti, bár én ezzel már mélységesen nem értek egyet, hogy felállítja a jegyzői tévedhetetlenség doktrínáját, egyben eltanácsolja a nem jogvégzett és közigazgatási gyakorlat nélküli képviselőket attól, hogy jogi és eljárási kérdésekben véleményt nyilvánítsanak. Az önkormányzatiság, ha jobban tetszik, a népképviselet elve az ilyen megkülönböztetést kizárja.
Mint a Jogi és Ügyrendi Bizottság volt elnöke néhány hónapig együtt dolgoztam Önnel, akkor nem adta tanújelét az önmagába vetett jogi csalhatatlanság jelének.(Talán azért, mert még nem volt meg a jogi diplomája). Ezért is kezdeményeztem próbaidejének lerövidítését és munkaviszonyának határozatlan idejűvé történő átalakítását. Azóta Ön furcsa metamorfózison ment át, de hát a lelke rajta. Munkatársainak javasolja a tükörbe nézést, én ugyanezt ajánlom Önnek is.
Innét kezdve igyekszem a lehető legkonkrétabb és tárgyszerűbb lenni. Ön elismeri, hogy a június 8-i ülés előtt Ön és az Ecovist ügyvédi iroda (csak a tárgyszerűség kedvéért: az irodát Ön hozta az Önkormányzat látókörébe és velem nem egyeztetve hívta meg a JÜB ülésére bemutatkozni) azt a jogi álláspontot képviselte polgármester úr előtt, hogy a napirend újratárgyalása jogsértő lett volna. Meggyőződésem szerint ezzel az állásponttal Ön - feladatával teljesen ellentmondó módon - jégre vitte polgármester urat, aki ez alapján nem tette lehetővé, hogy a rendkívüli ülést kezdeményező képviselők elmondhassák véleményüket. Ez nem csak az aktuális SZMSZ-be ütközött, hanem sértette a testület demokratikus működésének elvét is. Végső soron pedig kiváltotta a spontán népharagot, amivel nyilván kellemetlen volt szembenéznie.
Hol téved Ön és a baráti ügyvédi iroda? Abban az egyszerű, ám minden szempontból perdöntő tényben, hogy a június 2-i határozat, amely eredménytelenné nyilvánította a közbeszerzést, a rendkívüli ülés összeüléséig nem, ismétlem nem lett kihirdetve. Márpedig a közbeszerzési törvény szerint a pályázat lezárását az eljárás eredményességének vagy eredménytelenségéének nyilvános kihirdetése jelenti. Ezt viszont június 9-re halasztották (akkor ténylegesen meg is történt), így a június 8-i rk. testületi ülés még jogszerűen bármilyen új határozatot hozhatott volna. És nem csupán azt, amit Ön rádió interjújában állít, hogy eredményesnek nyilvánítja a legjobb ajánlattevő pályázatát, hanem azt is, hogy utasítja a Hivatalt új közbeszerzési eljárás előkészítésére. Ön és az Ön által jogilag félrevezetett polgármester ezektől a lehetőségektől fosztotta meg a képviselőket, jogsértően meggátolva őket abban, hogy a kérdés érdemi megvitatása után újból határozhassanak.
Ha figyelmesen újra olvassa az Államigazgatási Hivatal jogi állásfoglalását, akkor két dologra fordítson kiemelt figyelmet. Az egyik szerint a képviselő-testület szuverén joga, hogy ugyanazon napirendi pontot újra tárgyalja és az előzőtől eltérő határozatot hozzon. A közbeszerzésre vonatkozó speciális állásfoglalásból pedig az derül ki, hogy az Államigazgatási Hivatal abban a téves tudatban volt, hogy a június 2-i határozat már kihirdetésre került, ezáltal a pályázat már lezárult. Vagyis téves volt a Hivatal premisszája, ezáltal téves volt a következtetése is, mint ahogy az Öné is.
Ezen a tényen nem változtat szakértői véleményekre, más hatóságokra és intézményekre való hivatkozás, sem bizonyos, soha Ön által meg nem nevezett érdekcsoportok sanda gyanúsítgatása. Véleményemet csak az változtatja meg, ha Ön tételes jogszabályi helyekre hivatkozva cáfol meg. Milyen érdekes egyébként, hogy Ön minden nyilatkozatában az üggyel kapcsolatban nem sorol fel törvényi tényállásokat. Márpedig, mint frissen diplomázott jogásznak tudnia kell, hogy a jogi helyzetek megítélésénél azok abszolút elsőbbséget élveznek.
Üdvözlettel
Dr. Kocsis Kálmán
Szomorú, ha valakinek saját hozzászólását kell továbbvinni, mert akihez szólt, nem érzi szakmai és hivatali kötelességének, hogy egy közügyben tett észrevételre reagáljon. Ami a június 8-i renkívüli képviselőtestületi ülésen történt pedig közügy a javából: bevonul településünk történetébe és sokáig lesz még hivatkozási alap. Egyrészt azért, mert ekkor dőlt el véglegesen, hogy nem gyarapodik községünk egy korszerű óvodával, másrészt azért, mert erősen vitatható módon zajlott az ülés levezetése, végül pedig azért, ami az ülés berekesztése után történt.
Ha ugyanis az ülés levezetése jogsértő és antidemokratikus volt, akkor az más nézőpontba helyezi az azt követő spontán felháborodást, mintha egy szabályok szerint levezetett ülés után került volna arra sor. Polgármester úr és jegyző úr nyílvános szerepléseik során egyértelműen azt állítják, hogy a téma újratárgyalása jogsértő lett volna és komoly kártárítési pereket is generálhatott volna az önkormányzattal szemben.
Előző hozzászólásomban kifejtettem, milyen jogi tévedésre alapozta álláspontját jegyző úr és - mint a törvényesség őre - miként vitte jégre saját polgármesterét. Vártam volna egy választ, amely vagy elismeri a tévedés tényét, vagy pedig jogi érvekkel bizonyítja, hogy én vagyok tévedésben. A reakció hiánya, a hallgatás nagyon is beszédes. Ennél azonban rosszabb történt.
Jegyző úr a Piliscsabai Polgárban ismétli meg saját - szerintem alapvetően elhibázott - álláspontját, polgármester úr pedig a Piliscsabáért Egyesület rádiójában büszkélkedik azzal, hogy a jogi tanácsok alapján milyen károkat hárított el. Elismerően nyilatkozik az Ecovist jogi iroda nyílvánosságra nem hozott állásfoglalásáról, mint ami meghatározóan befolyásolta az ő magatartását. Az Ecovist azóta az Önkormányzat jogi képviselőjévé választódott: a kérdés számomra csak az, hogy minden információ birtokában adta-e a téves jogi tanácsot (akkor jaj nekünk!), vagy pdeig a polgármestertől és a jegyzőtől nem kapott meg minden releváns információt, elsősorban azt, hogy az ülés előtt még nem került sor a közbeszerzési eljárás eredményhirdetésére, vagyis a Képviselőtestület még jogkövetkezmények nélkül változtathatott volna előző határozatán.
Tévedni persze lehet, da felismert tévedést nem bevallani, hanem súlykolni a falú közvéleményébe már a tudatos megtévesztés kategóriájába tartozik. A súlyos jogi tévedés egy jegyző esetében a szakmai alkalmatlanság kérdését veti fel. A megtévesztés viszont mind az ő, mind pedig a polgármester esetében erkölcsüket és hitelességüket kérdőjelezi meg.
Dr. Kocsis Kálmán
Ha ugyanis az ülés levezetése jogsértő és antidemokratikus volt, akkor az más nézőpontba helyezi az azt követő spontán felháborodást, mintha egy szabályok szerint levezetett ülés után került volna arra sor. Polgármester úr és jegyző úr nyílvános szerepléseik során egyértelműen azt állítják, hogy a téma újratárgyalása jogsértő lett volna és komoly kártárítési pereket is generálhatott volna az önkormányzattal szemben.
Előző hozzászólásomban kifejtettem, milyen jogi tévedésre alapozta álláspontját jegyző úr és - mint a törvényesség őre - miként vitte jégre saját polgármesterét. Vártam volna egy választ, amely vagy elismeri a tévedés tényét, vagy pedig jogi érvekkel bizonyítja, hogy én vagyok tévedésben. A reakció hiánya, a hallgatás nagyon is beszédes. Ennél azonban rosszabb történt.
Jegyző úr a Piliscsabai Polgárban ismétli meg saját - szerintem alapvetően elhibázott - álláspontját, polgármester úr pedig a Piliscsabáért Egyesület rádiójában büszkélkedik azzal, hogy a jogi tanácsok alapján milyen károkat hárított el. Elismerően nyilatkozik az Ecovist jogi iroda nyílvánosságra nem hozott állásfoglalásáról, mint ami meghatározóan befolyásolta az ő magatartását. Az Ecovist azóta az Önkormányzat jogi képviselőjévé választódott: a kérdés számomra csak az, hogy minden információ birtokában adta-e a téves jogi tanácsot (akkor jaj nekünk!), vagy pdeig a polgármestertől és a jegyzőtől nem kapott meg minden releváns információt, elsősorban azt, hogy az ülés előtt még nem került sor a közbeszerzési eljárás eredményhirdetésére, vagyis a Képviselőtestület még jogkövetkezmények nélkül változtathatott volna előző határozatán.
Tévedni persze lehet, da felismert tévedést nem bevallani, hanem súlykolni a falú közvéleményébe már a tudatos megtévesztés kategóriájába tartozik. A súlyos jogi tévedés egy jegyző esetében a szakmai alkalmatlanság kérdését veti fel. A megtévesztés viszont mind az ő, mind pedig a polgármester esetében erkölcsüket és hitelességüket kérdőjelezi meg.
Dr. Kocsis Kálmán